-Második rész- :Wadi Rum

Wadi Rum

-Folytatás-

Kifogástalan ebédünk után, folyattuk utunkat a sivatagban. Mint jól lakott óvodások ültünk fel újra az autó hátuljára és csodáltuk továbbra is a táj hihetetlen látnivalóit. Sofőrünk egyre nyíltabb lett és mi úgy döntöttünk minden izgalmas történetet szeretnénk hallani a sivatag mesés titkairól.

Így hát az autó tetejének hosszas dörömbölése után, Eid lassítani kezdett. Ugyanis az elején leszögezte, ha bármi problémánk adódna, csak ütögessük a kocsi tetejét és remélhetőleg meg fogja hallani és megállunk. Ami egy-két dörömbölés után így is történt. Örömmel fogadta társaságunkat és kérdéseinket, amit olyan gyorsasággal tettünk fel neki, hogy lehetetlen volt az összes kíváncsiskodó kérdésünket megválaszolni. Nem telt bele két perc, de már tudtunk a sivatagban élő beduinok életéről és arról, hogy az itt élő emberek több éve már, hogy kiölték a hiénákat a sivatagi oroszlánokat mert veszélyesek voltak a helyi családokra. Megtudtuk, hogy élnek itt sivatagi rókák(amit szerencsére láthattunk is élőben)skorpiók, különféle kecskék és még hihetetlen mennyiségű állat, akiknek védelmet és otthont nyújt a Wadi Rum sivataga. Azt is megtudtuk, hogy mikor esett utoljára hó, milyen hihetetlen időjárási szélsőségek uralkodnak a különböző hónapokban. Arról is beszámolt nekünk, hogy vallása miatt nem járhat európai országokba, amit igen csak megdöbbenve hallgattunk.

Gondolatmenetünket a következő megálló szakította félbe, ami egy szurdok túra volt. Sofőrünk kirakott bennünket és ellátott néhány tanáccsal, hogy csak egyenesen menjünk, így remélhetőleg  nem fogunk eltévedni és a szurdok végén, megpillantjuk őt és az autónkat. Érdekes gondolatok kavarogtak bennünk, mi lesz ha eltévedünk és mégse a jó irányban lyukadunk ki? De ezek csak még érdekesebbé tették túránkat. Pár perc múlva már újra folytattuk is a félben hagyott történeteket Eiddel.

 

A naplemente megcsodálása előtt még volt néhány hihetetlen látnivaló, amit ugyanolyan buzgó lelkesedéssel vártunk, mint a túránk elején. Végül a mai nap fénypontja, már-már a giccsesen filmbeillő naplemente volt. Amit egy szikla tetejéről nézhettünk végig. Körülöttünk a messzeségben csak néhány elsuhanó autó járt, akik éppen vitték haza az elfáradt turistákat szállásaikra. Eid lent a szikla tövében, egy kis bokor mellett két beduin ismerősével készítette a nap utolsó teáját. A Nap vöröslő korongja éppen csak elbújt a sivatag végtelennek tűnő sziklái mögött, s fehér felhők haladtak tovább a sivatag felett. Ekkor a tücskök messze hangzó ciripelését, a Hold ballagását figyelhettük meg az égen. Ahogy a szél egy kicsit feltámad úgy "szórja" szét a vörös homokban elterülő, apró pici virágok illatát és az egész sivatag hirtelen egy virágoskertté változik..

Jó lenne még sokáig nézni természet hihetetlen csodáit. De az időjárás nyárból hirtelen télre váltott át és minket várt a vacsora.